Heti hírlevelünk előtt egy érdekes vélemény

A Norvég Civil Támogatási Alap oldalán, a kiírás útmutatóját keresve találtam az alábbi írást.

Pályázatírók kíméljenek...

Izgalmas disputa alakult ki egy Facebook oldalon, amelyen egy cég szolgáltatásait ajánlja a Norvég Civil Támogatási Alapért ringbe szállóknak. A kérdés több szempontból is érdekes. Egyrészt vajon etikus-e egy ilyen léptékű, ilyen kiírásokkal rendelkező alapot rögtön pályázatírói tevékenységgel reklámozni. Szerintünk nem. A kiírások, adatlapok, segédletek elég részletesek. A rendszerben nem lehet pályázatíró tevékenységét elszámolni. Ez nem egy OP-kiírás. Nota bene a kiírók is olvasnak, és méterekről kiszúrják projektmenedzsmentbe bújtatott pályázatírási tevékenységet. Mellesleg, egy másik általunk kezelt pályázati rendszerben a pályázó önmagát buktatta le: a kissé zűrösen megírt pályázat okán monitorozni szerettünk volna. A pályázatban megadott projektvezetőt keresve derült ki, hogy inkább ne is menjünk, mert a pályázat írója más, egy cég, helyileg nem is ott vannak, bla-bla-bla. Vagyis a szervezet valószínűleg adott egy écát, de fogalma sincs arról, mit tartalmaz a pályázat, milyen ténykedéseket, ütemtervet stb. vállaltak be. Azért ez több, mint kínos…
Aztán persze sok-sok éves adományozási tapasztalatunkból olyanra is emlékezünk, amikor egy-egy térségből szinte szó szerint ugyan olyan pályázatok érkeztek. Megpiszkáltuk. A jóakaró térségi tótum-faktum adott fizetett pályázatírói segítséget udvari civiljeinek.
De vissza a NCTA-hoz. A kiírás világos – de el kell olvasni. És nem gondoljuk, hogy a legrutinosabb pályázatíró – aki valószínűleg csak zsigerből olvas jobban a funkcionális analfabétánál – többet tud, ért, mint az a helyi civil szervezet, amelyik a saját gondjainak megoldandó problémáinak ismeretében veti az adatlapba a dolgokat (azért annak célját nem árt ismerni…). Persze azt kinek-kinek mérlegelnie kell tudni, hogy vajon az ő dolgai beleférnek-e a kiírás kereteibe. Ha sajnos nem, akkor szerintem nincs az a márkás pályázatíró, aki pusztán az általa éppen trendinek vélt bázvördök használatával meg tudja vezetni az értelmes pályázatkiírót.
Aki pedig tényleg komolyan támogatni akarja a civileket a sikeres pályázásban, akkor ne helyettük akarjon megírni pályázatokat, hanem inkább őket segítse a saját pályázatuk összeállításában. Gondolják végig – közösen! – hogy miért, kiért akarnak csinálni valamit, milyen hatásokat akarnak elérni, milyen változásokat akarnak elindítani abban a kisebb-nagyobb közösségben, térségben, ahol a szervezet működik. Igen, ez komolyabb munka, mint „csuklóból” bepötyögni valamit az adatlap kérdései alá – de csak így keletkezhetnek valódi problémákra reagáló, valódi eredményekkel kecsegtető tervek. Ha pedig ez elkészült, elég leírni szép és egyszerű, logikus magyar mondatokban…

www.norvegcivilalap.hu