Magyarországon a
szövetkezés történelmi hagyományokra tekint vissza. A szövetkezés célja a közös
gazdálkodás mellett a szövetkezeti tag társadalmi (kulturális, oktatási,
szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A jelenlegi
szövetkezési formák között speciális helyet foglalnak el a szociális
szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben
lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális
helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A szociális szövetkezetek
foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítése, a hátrányos helyzetben lévők
esetében az önfenntartás, az öngondoskodás, és a közös munkában megnyilvánuló felelősségvállalás
elősegítése érdekében a törvény sajátos, kizárólag a szociális szövetkezeteknél
alkalmazható jogviszonyként szabályozza a tagi munkavégzésre irányuló
jogviszonyt.
A szociális szövetkezet fogalma
Sztv. 7 §
”A szövetkezet az alapszabályban
meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó
tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek
célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási,
szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.”
A szociális szövetkezet fogalma
„8. §
(1) A szociális
szövetkezet a 7. §‐ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet,
a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos
helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális
helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;
b) amely iskolaszövetkezetként működik.
(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális
szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az
iskolaszövetkezet megnevezést.
Szociális
szövetkezet vagyona és gazdálkodása
Szociális szövetkezet a 2006. évi X.
törvényben megfogalmazottak alapján minden olyan tevékenységet folytathat,
amelyet a törvény szövetkezet számára nem tilt. A szociális szövetkezet
tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének
javítására való törekvés. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó
tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyeknek
amellett, hogy általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi
(kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének
elősegítése, a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő
tagjai számára munkafeltételeket teremt és közösségi alapjából elősegíti tagjai
szociális helyzetének javítását.
A szövetkezet induló vagyonát a tagok
vagyoni hozzájárulásának összessége képezi (részjegytőke). A szövetkezet
alapszabályában kell meghatározni a részjegytőke alapításkori nagyságát, a
részjegyek névértékét és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát. Az
induló tőke összege tehát – igazodva a szövetkezet által folytatandó tevékenységhez
– tetszőleges mértékű lehet. E szabályozási forma lehetővé teszi, hogy csekély
„önerővel” bíró természetes személyek is vállalkozást ‐ szociális szövetkezetet
hozzanak létre, ezáltal munkalehetőséget teremtve saját maguk számára.
A szociális szövetkezet alapításának végső
lépése a cégbírósági bejegyzés, mely konstitutív hatályú, vagyis a szövetkezet
a bejegyzés erejénél fogva jön létre.
Közösségi Alap
A szövetkezet a részjegytőkéjén felüli
vagyon terhére fel nem osztható vagyonnak minősülő közösségi alapot köteles
létrehozni, melynek rendeltetése a szövetkezet által a tagoknak, valamint
hozzátartozóiknak nyújtott szolgáltatások finanszírozása.
A támogatások és juttatások körét,
valamint a felhasználás részletes szabályait a jogszabályok szabta kereteken
belül az alapszabályban kell meghatározni. A támogatandó célok között
szerepelhetnek többek között szociális, oktatási, kulturális, közművelődési
vagy a sporttevékenységet támogató, és egyéb olyan juttatások, amelyek a
szövetkezet céljával összhangban állnak.
Egy hatékonyan működő szociális
szövetkezet a tagok valamint a munkavállalók közti „kooperáció” az eszköz‐ és
tőkekoncentráció, a piaci pozíció növelése eredményeként jelentős mozgatórugója
a munkaerő‐piaci reintegrációnak, a jövedelemtermelő képesség növelésének.
A szövetkezet és így a szociális
szövetkezet – a gazdasági társaságoktól eltérően – nem elsősorban a magas
profitra törekszik, hanem arra, hogy tagjai számára minél olcsóbb és színvonalasabb
szolgáltatásokat nyújtson, ennek érdekében a napi gazdasági‐pénzügyi folyamatok
irányításával ugyanúgy profi menedzsmentet bíz meg, mint bármely más vállalkozás.
Fontos kiemelni, hogy a szociális szövetkezet a számviteli törvény alapján vállalkozásnak
minősül.
A munkanélküliség kezelésében, a
foglalkoztatás elősegítésében – különösen a hátrányokkal rendelkező társadalmi
csoportok esetében, valamint a feketegazdaság visszaszorításában – a szövetkezés,
a szövetkezeti formában való jövedelemtermelés megoldást jelenthet. A szociális
szövetkezeti forma közösségszervező erejét, a társadalmi szükségletek kielégítésében
és a foglakoztatás bővítés elősegítésében betöltött/betölthető szerepét szükséges
kiemelni és hangsúlyozni, olyan szükségletek kielégítésére törekszik melyet sem
az állami – sem a piaci szektor nem fed le , mintegy ötvözve a gazdasági
társaságokban illetve a non‐profit szervezeti formákban meglévő előnyöket.
Szociális szövetkezet alapítását bízzuk ügyvédre!