Információk szociális szövetkezet alapításához

Magyarországon a szövetkezés történelmi hagyományokra tekint vissza. A szövetkezés célja a közös gazdálkodás mellett a szövetkezeti tag társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A jelenlegi szövetkezési formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítése, a hátrányos helyzetben lévők esetében az önfenntartás, az öngondoskodás, és a közös munkában megnyilvánuló felelősségvállalás elősegítése érdekében a törvény sajátos, kizárólag a szociális szövetkezeteknél alkalmazható jogviszonyként szabályozza a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt.

A szociális szövetkezet fogalma

Sztv. 7 §

”A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.”

A szociális szövetkezet fogalma

„8. §

(1) A szociális szövetkezet a 7. §‐ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet,

a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;

b) amely iskolaszövetkezetként működik.

(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az iskolaszövetkezet megnevezést.

Szociális szövetkezet vagyona és gazdálkodása

Szociális szövetkezet a 2006. évi X. törvényben megfogalmazottak alapján minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet a törvény szövetkezet számára nem tilt. A szociális szövetkezet tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyeknek amellett, hogy általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése, a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt és közösségi alapjából elősegíti tagjai szociális helyzetének javítását.

A szövetkezet induló vagyonát a tagok vagyoni hozzájárulásának összessége képezi (részjegytőke). A szövetkezet alapszabályában kell meghatározni a részjegytőke alapításkori nagyságát, a részjegyek névértékét és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát. Az induló tőke összege tehát – igazodva a szövetkezet által folytatandó tevékenységhez – tetszőleges mértékű lehet. E szabályozási forma lehetővé teszi, hogy csekély „önerővel” bíró természetes személyek is vállalkozást ‐ szociális szövetkezetet hozzanak létre, ezáltal munkalehetőséget teremtve saját maguk számára.

A szociális szövetkezet alapításának végső lépése a cégbírósági bejegyzés, mely konstitutív hatályú, vagyis a szövetkezet a bejegyzés erejénél fogva jön létre.

Közösségi Alap

A szövetkezet a részjegytőkéjén felüli vagyon terhére fel nem osztható vagyonnak minősülő közösségi alapot köteles létrehozni, melynek rendeltetése a szövetkezet által a tagoknak, valamint hozzátartozóiknak nyújtott szolgáltatások finanszírozása.

A támogatások és juttatások körét, valamint a felhasználás részletes szabályait a jogszabályok szabta kereteken belül az alapszabályban kell meghatározni. A támogatandó célok között szerepelhetnek többek között szociális, oktatási, kulturális, közművelődési vagy a sporttevékenységet támogató, és egyéb olyan juttatások, amelyek a szövetkezet céljával összhangban állnak.

Egy hatékonyan működő szociális szövetkezet a tagok valamint a munkavállalók közti „kooperáció” az eszköz‐ és tőkekoncentráció, a piaci pozíció növelése eredményeként jelentős mozgatórugója a munkaerő‐piaci reintegrációnak, a jövedelemtermelő képesség növelésének.

A szövetkezet és így a szociális szövetkezet – a gazdasági társaságoktól eltérően – nem elsősorban a magas profitra törekszik, hanem arra, hogy tagjai számára minél olcsóbb és színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtson, ennek érdekében a napi gazdasági‐pénzügyi folyamatok irányításával ugyanúgy profi menedzsmentet bíz meg, mint bármely más vállalkozás. Fontos kiemelni, hogy a szociális szövetkezet a számviteli törvény alapján vállalkozásnak minősül.

A munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében – különösen a hátrányokkal rendelkező társadalmi csoportok esetében, valamint a feketegazdaság visszaszorításában – a szövetkezés, a szövetkezeti formában való jövedelemtermelés megoldást jelenthet. A szociális szövetkezeti forma közösségszervező erejét, a társadalmi szükségletek kielégítésében és a foglakoztatás bővítés elősegítésében betöltött/betölthető szerepét szükséges kiemelni és hangsúlyozni, olyan szükségletek kielégítésére törekszik melyet sem az állami – sem a piaci szektor nem fed le , mintegy ötvözve a gazdasági társaságokban illetve a non‐profit szervezeti formákban meglévő előnyöket.

IRATMINTÁK A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK ALAPÍTÁSÁHOZ >>

Szociális szövetkezet alapítását bízzuk ügyvédre!